Elbeszélések

Elbeszélések


Akácfa holokauszt

Hogy ne legyen soha, akác-soa

2021. április 11. - nakika

  A németek egy része (az én korosztályom) már soha nem lehet büszke arra, hogy németnek született, mert a holokauszt miatt érzett (beléjük nevelt) önvád ezt nem engedi meg. Hiába mondják, hogy: „én akkor még meg sem születtem!” – bűnösnek kell érezni magukat, míg a „sértett fél”, és gyermekeik,…

Tovább

Jelek I.

Részlet a Jelek a Kárpátok körül c. könyvből

  Ókor, a római hódításig „Kedvező természeti adottságánál fogva ez a terület ősidők óta lakott volt”. Szinte minden Kárpát-medencére vonatkozó helytörténeti monográfia így kezdődik. Különösen igaz ez a jelen tanulmány tárgyát képező vidékre. „E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az…

Tovább

Szkíták, hunok, türkök, magyarok

Egy regény és egy régészeti feltárás tükrében. Részlet a Bel-Ár c. könyvből

20. századi eurázsiai régészeti feltárások kiértékelése indokolttá teszi a szkíták, hunok és a magyarok kapcsolatának újragondolását. Ebben a tanulmányomban azokat a gondolataimat szeretném megosztani publikummal, amelyek a 2011-es dél-uráli Ujelgi feltárások és Mihail Fjodorovics Koszárjev Nagy…

Tovább

Allah akbar -- 21. században

Rászorult menekült, vagy „gazdasági bevándorló”-e az a több százezer – többségében iszlám hitű – ember, aki bebocsátásra vár Európába? Valóban ez korunk nagy kérdése? Vagy szándékosan van így megfogalmazva az az alapkérdés, hogy joga van-e valakinek csupán a hitre hivatkozva más embereken élősködni?…

Tovább

Közeleg a Kánaán

  Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!  /Petőfi Sándor: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI/    Nem témája az esszéimnek a napi politika, de mivel most személyesen is…

Tovább

Ógyalai Besse János Károly

Kaukázusi magyarok

Besse János Károly Ógyalán született, 1765. augusztus 31-én. Apja, Besse József földbirtokos neves jogtudós volt. Édesanyja Szécsy Teréz, Pozsony megyéből, nemesi családból származott. Saját bevallása szerint „a földismeret iránti ellenállhatatlan hajlama” késztette világjárásra. De ebben…

Tovább

Nak és Peremarton

Jelek a Kárpátok körül. (Részlet)

A legkorábbi Nakra vonatkozó dokumentum, amire a kutatásom során rátaláltam, egy 1266-os irat. A Veszprémi érseki levéltárban (http://www.arcanum.hu) Nakot Nok majorként már említik IV. Béla király idejében, 1266-ban (Codex diplomaticvs Hvngariae ecclesiasticvs ac civilis /IX/7./ANECDOTA A…

Tovább

Próbálkozás, vagy elszalasztott lehetőség?

A szövetkezeti mozgalom kezdete Nakon

  „Csak ha szövetkezik, képes a kisember a nagygazda gépinstrukciójával lépést tartani”. / IFJ. LEOPOLD LAJOS: ELMÉLET NÉLKÜL. Gazdaságpolitikai tanulmányok. BUDAPEST, 1917./ A szövetkezeti viszonyok Magyarországon más országokétól eltérően alakultak. 1898-ban megalakult az Országos Központi…

Tovább

NAK. Az Esterházy utca kialakulása

A nagybírtok és a falu

Ezt a pályamunkát az 51. Országos néprajzi gyűjtőpályázat  Bíráló Bizottsága dicsérő oklevélben részesítette. Budapest, 2010. december 18.  BEVEZETŐ              Ebben a tanulmányban egy nyugat-tolnai – egyutcás – falu 19-20. századi terület-, és lakosságváltozását mutatom be, egy falusi…

Tovább

Kiegészítés a Szvato Bolughoz

A 2013-ban megjelent Bel-Ár című könyvem (Schubert Grafikai Stúdió, Szekszárd, 2013. ISBN 978-963-08-6232-5) egyik fejezetében írok a Szvatopluk név értelmezéséről, keletkezésének lehetséges változatairól. Az eltelt időszak mérsékelt kritikai észrevételeiből is leszűrhettem, hogy névmagyarázatom…

Tovább
süti beállítások módosítása