Hogy is hívta Konstantin a bizánci császár a türk (magyar) hadvezért (vojevodoszt)? Lebediasz! Lebediasz ~ Levedi vajda nevével (többek között) Fehértói Katalin nyelvész is foglalkozott. Azt írja: „A Magyar Nyelv 1997. 4. számában foglalkoztam Gombocz Zoltánnak egyik, 70 évvel ezelőtt közreadott személynév-magyarázatával, a honfoglalás előtti Levedi (vajda) az egyszer említett Liüntika, valamint az Árpád-kori Levente, Leue, Lewedi személyneveknek a magyar lenni igéből való levezetésével”. Továbbá, összegzésként: „A DAI. 38. paragrafusában a honfoglalásunk előtti magyarságra vonatkozóan a soknál is több a homályos, tisztázatlan pont, a megválaszolhatatlan kérdés; véleményem szerint ezek közé tartozik Lebediasz ® Levedi vajda nevének eredete is. Mindazonáltal érdekes lenne, egyben megnyugtatóan hatna, ha ebben a sűrű homályban, ködben találnánk egy biztos fogódzót: Lebediasz ® Levedi vajda nevének nyelvészetileg bizonyított finnugor eredetét”. (Fehértói Katalin: Lebediasz vajda. Magyar Nyelv folyóirat. XCV. ÉVF. 1999. szeptember. 3. SZÁM. 320-323. o.). De nem találtunk!

Foglalkoztam én is (többször is), ezzel a – kétség kívül görögös alakú, szlávnak tűnő – személynévvel, és amit a korábbi történeti kutatás Levédiának, a magyar törzsszövetség szállásterületének ismert el, Konsztantinosz „topos” helymegjelölésére hivatkozva. Ezt a területet azóta sem találta meg senki se. Valószínűleg nem is létezett!  A hasonló formátumú magyar nevek (Lewédi, Liüntika, Levente stb.) fennmaradása azonban arra enged következtetni, hogy volt ilyen nevű vezére a magyarok egy csoportjának. A névvel a bizánci császár ajándékozta meg az utókort, évszázadokra vitaalapot szolgáltatva  a különböző tudományos, vagy nem tudományos értekezésekhez.

Nem kívánom se Fehértói Katalin, se mások meglátásait kritizálni, csak elmondom (azoknak, akit érdekel) saját véleményemet erről a témáról. Bár, mint írtam, többször is szóba hoztam elképzelésemet különböző helyeken, most a legutóbbira különösen éles reagálásokat kaptam egy internetes vita fórumon. Röviden, az álláspontom szerint az egyik (talán nem is a leggyengébb) hipotézis a név eredeztetésére az lehet, hogy Konsztantinosz idejében -- amikor Bizáncban az akkor ottlévő szláv szolgáknak, az ott megforduló szláv kereskedőknek, a szlávnyelvű rusz zsoldosoknak köszönhetően,  nem volt ismeretlen a szláv nyelv – a magyar törzsek egy része^[1]  az egykori Nagy Bulgária helyén, az Etelköznek nevezett területen élt, fekete bolgár, alán, szlávvá lett népek környezetében.  Ez a terület az Al-Dunától Kijevig is elhúzódott. A magyar törzsek beletartoztak a kazár konglomerátumba és ennek megfelelően adóztatták, kihasználták a földművelő szláv közösségeket, akik nem vérszerint szerveződtek, hanem vallási, nyelvi, életmód azonossági alapon. Közösségüket a „vecse” (mondhatnánk a közgyűlés) irányította, és eltűrték maguk felett a rusz-varég, délebbre a magyar-kazár fennhatóságot. Ebben a környezetben a magyarok egyik (Konstantin szerint „első”) vezérét, talán a környékbeli származása miatt, a Kijev alatt futó egyik folyóról, a Lybegyről nevezték el. A folyó nevének eredetét homály fedi, de a krónikákban is feljegyzett hagyomány szerint a városalapító testvérek nővérét hívták így, aki a nevét a hattyúról kapta. Hipotézisemet – ha nem is igazolják tények, krónikás feljegyzések – szerintem nem cáfolja egyetlen komoly szakmai érv sem. Természetesen vannak ellentmondások is, például Max Vasmer értelmező szótárában ez áll: „Лыбедь -- Невероятно происхождение из ле́бедь, вопреки Потебне (РФВ 1, 75), Преобр. (I, 441), или родство с луб (см.) и влияние слова лы́ва, исключительно с.-в.-р. по распространению (см.), вопреки Зеленину (ИОРЯС 8, 4, 259)”, ami nem valószínűsíti a Lybegy szó hattyú származását. (De egybet sem!). Vagy ahogyan Tóth Sándor László fogalmazott A magyar törzsszövetség politikai életrajza című  akadémiai doktori disszertációjában (Szeged, 2014.): „A szláv etimológia lehetőségét történeti alapon szokták megkérdőjelezni, jóllehet a honfoglalás előtt is voltak kapcsolatai a magyar törzseknek a keleti szláv népekkel. Egyelőre csak feltételesen állíthatjuk azt a történeti szempontból valószínű, de nyelvészeti szempontból kellően nem bizonyított tételt, hogy a konsztantinoszi türk/szavartoi nép élén álló Leved/Levedi a Hétmagyar törzsszövetség vezetőjeként (finn)ugor/magyar, és nem török vagy szláv eredetű nevet viselhetett. Az is egyértelmű, hogy neve alapján nem tudunk sokkal közelebb kerülni Levedihez sem etnikuma, sem pedig nyelve vonatkozásában. Az eddigi etimológiai kísérletek nem hoztak kétséget kizáró eredményt abban a vonatkozásban, hogy Levedi neve mit jelenthetett, s milyen etnikai, nyelvi hátteret tükröz”. A folyóról történő névadás viszont (szerintem) nem kizárt. Erre van több példa, talán a legkézenfekvőbb a magyar történelemből vett Balog névadás. (A Türingiából származott német Balog nemzetség a gömör vármegyei Balog-patak völgyén telepedett le. Ettől vette ősmagyar nevét). A DAI szerint Levédia kapta Levédiről a nevét. Tóth Sándor László fentebb említett munkájában azt írja: „Kétely is felmerült Levedi névadó szerepével kapcsolatban. Levedi nevét származtatták a szállásterület nevéből, illetőleg Levedit mitikus személynek tekintve Levediát tőle elszakítva értelmezték („létező hely”). Rámutattak arra, hogy a steppei népeknél ritka az ilyen típusú névadás, és a későbbi, Árpád-kori Magyarországon sem terjedt el az a gyakorlat, hogy nagyobb területeket, vagy akár országrészt nevezzenek el egy-egy vezető személyről”. Ha ez így van, és ennek a „szállásterületnek” valamilyen köze lehetett a Lybegy folyó völgyéhez, akkor a hipotézisem igazolódik.

 Névadási elméletem nem sok sikert aratott. Már 2020-ban kemény kritikát kaptam, de 2021-ben egy magyar őstörténettel, magyar honfoglalással foglalkozó vitafórumon szinte teljesen elkaszálták. Az ellenérvek arzenálját vetették be. Az egyik legsúlyosabb ezek közül az volt, hogy „Semmi nyoma régészetileg az ottani magyar jelenlétnek”. A másik, „Nem jön össze földrajzilag (DAI)”. De a legtöbb ellenkezést az váltotta ki, hogy szerintük a Lybegy „egy vacak, totál jelentéktelen mellékfolyócska”.  Meg „Nem tudjuk, hogy pontosan mikor jelenik meg Libigy folyónév”. És aztán a név sem stimmel (Lewedi, Lebedi, Levédi), különös tekintettel arra, hogy ekkor már Bizáncban a bétát „V”.nek ejtették. 

A magyarok 9. századi régészeti jelenlétét a Dunától a Dnyeperig ma már elég részletesen vizsgálják a magyar és helybélinek számító régészek. (Lásd az orosznyelvű és az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványait).  Ennek az esszének nem lehet tárgya ezen eredmények ismertetése, de az általam megismert adatok és következtetések, nem zárják ki a névadás lehetőségét. A szaltovói kultúrának a magyar régészeti kutatás szinte a kezdetektől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a magyarsággal kapcsolatban. A szaltovói kultúra jelentőségét a régészet történeti érvvel is igyekezett igazolni. Eszerint a magyarok „legalábbis hosszú ideig – a Don-Donyec vidéki sztyepp és ligetes sztyepp területén,” a szaltovói központ vonzáskörzetében élhettek, a bolgár-törökök és alánok szomszédságában. (Fodor 2009. 53.). Legújabban Türk Attila hangsúlyozott néhány problémát a szaltovói kultúrkör kazáriai eredetével kapcsolatban. Kiemelte, hogy a kazárok már a 7. század közepén megjelentek az írott forrásokban, míg a szaltovói kultúra a 8. század közepétől mutatható ki. Nézetem szerint a magyarok egy ága (ezeket írásaimban „türk magyaroknak” nevezem) már Nagy Bulgária kazár megdöntésekor a helyszínen volt.

A DAI állításai évszázados vitatémák. A magyarok régi szállásterületének Levédire utaló neve kizárólag a DAI 38. fejezetében szerepel. Tóth Sándor László ezt így összegezte: „Összesen négy elsődleges, Levediával kapcsolatos információt említhetünk: régen itt telepedtek le a magyarok, Kazáriához közel volt, Levediről nevezték el, és területén volt a Chidmasz–Chingilúsz folyó”. „A konsztantinoszi időmeghatározások többsége (’régen’, ’abban az időben’, ’kevés idő múlva’, ’néhány év múlva’/’bizonyos idő múlva’) relatív, és nem ad abszolút időrendet”. De van konkrétumnak elfogadható szöveg is: „a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Atelkuzu nevű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik.” (18 DAI 1950. cap. 38. 170–171.) Kiemelés tőlem! Konstantin idejében a besenyők a Fekete-tenger északi részén, a Kijev határáig terjedő részen laktak – ezt szinte senki sem vitatja. „Sátraik vannak és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetá­cióval. […] A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. Állandóan legyőzik a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszeradókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat”. Ezt már Ibn Ruszta. 9.századi földrajztudós írta a magyarokról. (Dzsajháni-hagyomány).

A kijevi Lybegy folyó ma, egy jórészt földalatti csatornákba zárt – kanális. Aki a régi Lübegyről ír, néha elengedi a fantáziáját. Sokszor, a több helyen is ismételt idézetet, hogy „A régmúltban a Lybegy bővízű folyó volt, amely Kijev déli, délnyugati határaként szolgált,” kiszínezik, a folyó méreteit eltúlozzák. Egy ukrán helytörténész az útikalauzában 1 km szélességről és 20 m-es mélységről írt. Én meg azt írtam, hogy a magyarok közül senki sem foglakozott a Lübegy folyó és a Levédi név kapcsolatával. Rá is csaptak a tisztelt fórumtársak, mint gyöngytyúk a takonyra! Az ellenérvek sokaságát sorolták fel, hogy a Kijev környéki táj hegy-, és vízrajza ezt nem teszi hihetővé. Térképeket mutattak be, igazolva, hogy a dombok közötti szurdikokba nem fér bele ilyen méretű folyó. A 9. században meg nem is volt mit védeni, mert akkor még az erőd sem létezett. Pedig a folyó védelmi szerepéről komolyabb írások is szólnak. Pl. A régészet területéről: Новые археологические исследования киева (1963-1978 гг.) Киев «наукова думка», 1981; „Jelentős szerepet játszottak a Lybegybe és a Dnyeperbe beömlő kis folyók, amelyek számos szakadékkal együtt számos természetes erődített helyet hoztak létre. Ilyenek a Közép-Dnyeper régió egyetlen másik régiójában sem találhatók” – írja a tanulmány. Vagy részlet egy történész értekezéséből (Yafarova, 2017. 346. oldal): „Kijevnek kedvező földrajzi adottságai voltak a védelemre. Nyugatról és délről a megközelíthetőséget a Lybegy folyó medre és árterülete zárta el”.

A magyar történészeknek meg számos tagja foglalkozott a Levédi-hattyú témával.

Az természetes, hogy a dombok ezer év múlva is a helyükön maradtak. De völgyzáró gátakat már az ókorban is építettek. Akár egy terület védelmére, akár gazdasági szempontból. A vízimalmokról, a Lübegyben történő haltenyésztésről szerencsére vannak krónikás adatok. Hogy a kazár adóbegyűjtő központot és a folyami rakodónak használt területet védték-e ily módon – nem tudjuk. (Lásd a Szambatasz és Boricsev-voz elnevezések értelmezését). Települések védelmére meg szerte a világon alkalmazták az árasztásos módszereket. Hogy milyen szerepe lehetett a Lybegynek, mint határfolyó az az évszázadok során változott. Miután Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem 1036-ban végleg legyőzte a besenyőket, erre már semmi szükség nem volt, mert a területi határ már nem itt húzódott.  De a folyó lehetett annyira ismert, hogy – hasonlóan a kis Balog patakhoz – elnevezzenek róla egy törzsi vezetőt. Hogy a folyónak Lybegy volt a neve, erre a legkorábbi bizonyítékul az szolgál, hogy a környékről az új fejedelmi székhelyre, Vlagyimírbe költözők vitték magukkal az emlékét. Vlagyimír Monomah 1108-ban erődöt építtet a Kljazma és a Lybegy folyók összefolyásánál. A várost róla nevezték el, és a 12. században Kijev helyett fejedelmi székhely lett. Vlagyimir lakói többségben a Dnyeper régió, Kijev és más déli városok őslakosai voltak. Az új telephelyükön a város és folyónevek a régi otthonukra emlékeztette őket és így lettek: Irpeny, Lybegy, Pocsájna, Perejászláv, Sztárodub, Halics, Zvenyigorod, Trubezs nevűek. Tehát biztosra vehetjük, hogy Kijevnél a Lybegy folyó neve már a 11. században Lybegy volt, hiszen névadója lett a vlagyimíri Lybegynek.  

Hogy Konstantin sznob környezetének már derogált a régi „b” hang és a szláv alattvalóktól hallott Lebed nevet Levediasznak görögösítették, ma már csak nyelvész probléma. Hattyús víznevek meg tömegével jelentek meg orosz földön, de ezeknek a magyar Levédihez semmi köze nincs.