„Csak ha szövetkezik, képes a kisember a nagygazda gépinstrukciójával lépést tartani”.
/ IFJ. LEOPOLD LAJOS: ELMÉLET NÉLKÜL. Gazdaságpolitikai tanulmányok. BUDAPEST, 1917./
A szövetkezeti viszonyok Magyarországon más országokétól eltérően alakultak.
1898-ban megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet, amely a 20. század legelején szinte egyedüliként már rendelkezett szövetkezeti hálózattal.
Szintén 1898-ban alakult meg az ország egyik legjelentősebb fogyasztási szövetkezete, a Hangya Termelő, Értékesítő, Fogyasztási Szövetkezet. A 25. évfordulón, 1923-ban mintegy kétezer szövetkezet volt a csonka Magyarországon.
Dombóvár és környékén több tejszövetkezet is működött.
1919-ben megalakult a Futura, a Magyar Szövetkezetek Áruforgalmi Részvénytársasága.
Nakon a Futura bizományos F. Nagy Sándor terménykereskedő, nagygazda volt. Később a fia, F. Nagy József lett a „futurás”.
Jellemző ezekre az időkre, hogy még a kerékpárt is be kellett jelenteni! (Lásd az 1. és 2. sz. képet.)
A II. Világháború után a Futurát gyorsan beolvasztották az állami hálózatba, ettől kezdve önálló működésről nem beszélhetünk.
1945-ben Nakon, a Földigénylő Bizottság 2200 kat. hold földet osztott ki, így kb 240 földigénylő kapott juttatott földet az Eszterházy birtokból. Az új tulajdonosok azonban nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel a földjük műveléséhez. Itt jutott szerephez ismételten a szövetkezés. Kezdetben – 1945-től – a szolgáltató jelleggel működő dombóvári Gépszövetkezet Mac Cormick (petróleum hajtású) traktora (Gy.sz.: 147097/36), a nosztányi uradalomból maradt Hoffer és a hetényi határban az uradalom gőzekéje oldotta meg az újgazdák eszközproblémáját, a náluk végezett bérmunkával. Tekintettel a szovjet megszállásra, a traktor használatát a megszálló szovjet parancsnoksággal engedélyeztetni kellett. (3. sz. Kép. A Cormick engedélye). Az üzemanyagért terménnyel fizettek a gépszövetkezetnek. Később a Gépszövetkezettől 1 db vetőgépet, 1 db kukoricamorzsolót, 1 db lókapát, és egy trágyalé szivattyút kaptak. (4. sz. Kép. Működik a szövetkezet).
1945-ben a dombóvári Gépszövetkezet tulajdonába ment át a naki malom és szeszgyár is. (Lásd a 5. sz. képen az újraindulási engedélyt.)
A gazdálkodás elsajátítására Gazdaképző Iskolák indultak, Nakon Nagy József végezte el a mezőgazdasági főiskolát és szervezett Ezüstkalászos Gazdatanfolyamot. (6. sz. Kép. Bizonyítvány). Időközben megalakult a Naki Földműves Szövetkezet is. Elnöke Kelemen Ignác, ügyvezető igazgatója: Bilecz Lajos, igazgatósági tagok K. Balog Imre, B. Kovács József, L. Kovács Sándor lettek. A cégbejegyzési költségeket terményből és tojásból szedték össze. (7. sz. Kép. Tagsági könyv.)
1945-47 között a földműves szövetkezetek agrárszövetkezetekként indultak és fontos szerepet játszottak a földreform során felosztott birtokok eszközállományának hasznosításában és az új gazdák termelőmunkájának segítésében. Az 1945. őszi jogszabály beszerzési és értékesítési tevékenységre is felruházta őket. Így ez a szövetkezeti hálózat a falu elsődleges – áruforgalmi téren egyetlen – szövetkezeti típusa lett. Ezeknek a szövetkezeti mozgalmaknak a továbbfejlesztése alkalmas lett volna az önkéntes, nyugati típusú bérlőszövetkezetek kialakítására – de nem így történt.
A politikai viszonyok alig két esztendő alatt a földműves-szövetkezeteket agrárszövetkezetekből korlátozott szerepkörű fogyasztási-értékesítő szövetkezetekké formálták. Ez a folyamat mezőgazdasági rendeltetésű vagyontárgyaik jelentős részének elvesztésével járt.
A mezőgazdasági termelés szövetkezeti formájának megtestesítője a szovjet típusú kolhoz lett. Nakon a juttatott földek új tulajdonosai -- a Gépszövetkezet termelési jogkörének megszüntetése miatt -- kénytelenek voltak ezen az úton elindulni.
Nakon a TSzCs 1949 őszén kezdett szerveződni és első elnöke Kelemen Gyula volt. (8. sz. Kép. Az első TSzCs elnök aláírása).
A központi irányításnak mindenben megfelelő kolhoz, 1950. augusztus 20-án alakult meg Nakon, 10 családdal és 70 kh földdel. Az első belépők az „újgazdák” lettek, akik földet kaptak a nagybirtokból, de eszközöket nem. Neve: „Út a szocializmus felé” TSzCs lett. Elnöke Tölösi Antal volt.
Az 1956-os forradalom nem hozott különösebb változást a TSzCs életében, csak név és elnökváltás lett, 1957 januárjában. Az új név: „Új élet” TSz lett, Zrinyi József elnökkel. Az 1959-1961 között végbement mezőgazdasági kollektivizálás a faluban 3 termelőszövetkezet megalakulását eredményezte. A parasztság meggyőzésére, Nakra a Lóden Posztógyár kollektíváját rendelték ki. (9. sz. Kép. A három TSz. elnöke, és az agitátorok). A meglévő mellé megalakult TSz-ek a következők voltak: „Béke” (elnöke Mányok Ernő), és „Napsugár” (elnöke: Vörös Ferenc). 1960-tól országosan megkezdték a termelőszövetkezetek egyesítését. Nakon így jött létre a „Dózsa” Mg. Tsz.
