„honfoglalókká” válók nem alkottak egy egységes tömböt,
------------
De igen, a magyart, a germagyart, de ma se, vahnnak a fingárok és a kicsákok, és a dialektusokból összeszart magyar értelmetlensgi magyar nyelv.
Türk és ugor? A magyar nyelv indogermán és germán, hogy jönnek ezeke ide? Sehogy.
A mai magyar, összeszart nemnyelv 70 százalékja germán, ezt rakja a magyar, és vahn egy 15-25 százalékos árja-zátemi-szláv, és vagy egy kevés areális fingár, talán 20 hang, de az se bizta, hogy fingár. a szláv etimológiák többje is nem rakta helytelen, ahogy a török, ahogy a fingár is.
Nyelvileg olyan germán-árja, de azt nem rakja a magyar a magyarból, jövevény. Na egal.
Dominico, filio Petri de genere Chak: itt valószínűleg a tekintélyes nemzetség dobóci ágából (ld. Engel genealógia) származó Domokosról van szó, akinek birtokai K-Szlavóniában (Valkó, Pozsega vármegyék) feküdtek. István ifjabb király nádora, majd az 1270-es években Kun Erzsébet özv. királyné bizalmasa.
Elég gyenge replika.
A helytakarékosság miatt beszámoztam a kritizált gondolatokat.
1. Hol volt Lebedia?
Vannak, voltak próbálkozások a megtalálására, de az az igazság, hogy NINCS MEG!
2. Kik éltek Nagy Bulgária helyén, annak felbomlása után?
Van egy történelmi térkép 814-ről, ahol Etelköz területe jól látszik. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/76/Europe_814.jpg
Okorszisz kopán emlékfeliratából van értesülésünk arról, hogy Omurtág kán (814-831) idejében a dunai bolgárok segítséget próbáltak nyújtani a kazárok ellen fellázadt „fekete bolgároknak” (824 körül). Okorszisz kopán ekkor fulladt a Dnyeperbe. L. Gumiljov (1912-1992) szovjet történész úgy vélte, hogy a szeverjánok, elszlávosodott szabirok. Az ő hagyatékuk a VIII-X. századi ún. romni régészeti műveltség. Ők az egyik példája a „szlávvá letteknek”. Egyes kutatók szerint a Dnyeper bal partjának kultúrája az 1. évezred utolsó negyedévében jövevénynek számít. A legtöbben egyetértenek abban, hogy ez a kultúra az idegen törzsek és a helyi lakosság keveredésének eredménye. (Роменско-борщёвская культура. Wikipédia). Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt. A 830. év táján vallási belháború ütött ki a kazárok országában. A lázadásban részt vevő ászik, közelebbről aorszok – arab forrásokban nevük al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – elpártoltak a kazároktól, kavaroknak (καβαροι) nevezték magukat, és csatlakoztak a szabarok egy csoportjához, kik ugyanekkor szakadtak el a kazároktól. A két csoport szövetsége magyar (arab forrásokban al-Maggariya, badzsgird, bajdzsirt, basgird, basgurd stb.) néven írta be magát a történelembe, a bizánciak azonban leginkább csak türköknek (tourkoi) nevezték őket. (Róna-Tas 1997; Бубенок и Радивилов 2004. Wikipédia).
3. "A magyar törzsek beletartoztak a kazár konglomerátumba" Ez eléggé közismert, nem magyarázom.
4. Levédi név eredete. Írásomban részletesen indokoltam
5. A magyarok egy része (Levédi vezetésével) a 9. sz elején már Etelköz területén élt, a feltételezésem szerint.
6. Lybegy folyót a torkolattól a mellékvizeinek forrásáig vettem figyelembe. A folyóról a PVL több helyen is megemlékezik.
7. Valóságban a nyelvi változások nem egyszerre, sokszor „divatszerűen” következnek be, a nyelvészek ezt a folyamatot csak leképezik. Ez történhetett (véleményem szerint) a középgörög időkben a b/v hang változása esetén a császári környezetben.
Néhány gyönygyszem, csak hogy azokat az éles kritikákat a helyén kezeljük.
"Ezt a területet azóta sem találta meg senki se. Valószínűleg nem is létezett!"
Egyértelmű, hogy a magyarok korábbi szállásterületét jelülte a szó, olyan meg biztos volt. Tonnányi irodalma van, hogy holl lehet. A legutolsó tudományos elméletek szerint valahol a Volgánál. H a elfogadjuk Konstantin tudósítását, akkor az etelközt jelülő folyóktól, azaza Dnyepertől keletre kellett lennie. Ha meg nem fogadjuk el, akkor Levedi sem létezett.
Logikailag fontos neked a tagadása, mert ha körüljárod a témát, akkor rögtön kiderül, hogy Levedi nem kaphatta a nevét Kijev körül, és ő maga már vezérként vezette népét a Dnyeperhez, ráadásul a nevét is korábban kellett megkapnia, mert akkor nem nevezték volna Levédiának a korábbi szállásterületet. Ezt a kérdést az ellenérvek tárgyalásakor is finoman kikerülöd.
"a magyar törzsek egy része[1] az egykori Nagy Bulgária helyén, az Etelköznek nevezett területen élt, fekete bolgár, alán, szlávvá lett népek környezetében."
Semmilyen bizonyítékod nincs rá, hogy Julianus magyarjain kívül bárhol lettek volna még magyar törzsek. A fekete bulgárok említése is sokkal korábbi a magyarok etelközi tartózkodása idején, és se nekik, se az alánonak nincs abban a korszakban ott régészeti nyoma. Azzal is adós maradtál, hogy ugyan kik lettek szlávvá a már kb 200 éve szláv területek közepén.
"A magyar törzsek beletartoztak a kazár konglomerátumba"
Ez megint egy elavult nézet 3 évig együtt laktak és harcoltak velük, aztán meg befogadták a lázadó kavarokat.
"Ebben a környezetben a magyarok egyik (Konstantin szerint „első”) vezérét, talán a környékbeli származása miatt,
"Hipotézisemet – ha nem is igazolják tények, krónikás feljegyzések – szerintem nem cáfolja egyetlen komoly szakmai érv sem."
Amit elhallgatsz az nem is fogja.
"A magyarok 9. századi régészeti jelenlétét a Dunától a Dnyeperig ma már elég részletesen vizsgálják a magyar és helybélinek számító régészek."
Itt megint nagyvonalúan kihagyod, hogy 830 utánra teszik a megjelenésüket és 890-900 körül már a KM-ben vannak, de Levedi továbbra is a periódus eljéhez tartozik, sőt egészen bztosan az etelközi tartózkodás előtt született és vezérkedett.
"Az természetes, hogy a dombok ezer év múlva is a helyüköd maradtak. De völgyzáró gátakat már az ókorban is építettek. Akár egy terület védelmére, akár gazdasági szempontból. A vízimalmokról, a Lübegyben történő haltenyésztésről szerencsére vannak krónikás adatok."
Völgyzáró gátnak sincs semmi nyoma a környéken, de az sem fért volna ott el, halastóról meg pláne nem neveznek el vezért. Az 1921-ben létesített első haltenyésztő állomás meg a Libegy torkolatánál van két heggyel délebre Kijevtől, ahol összefolyik a tényleg jelentős folyónak számító Dnyeper mocsaras kiöntéseivel. Mégegyszer a Libegy 14 km hosszú vízgyűjtő területe 67 km2 a Dnyeper meg 2200 km a vízgyűjtő területe pedig 504,000 km2
"Hogy Konstantin sznob környezetének már derogált a régi „b” hang és a szláv alattvalóktól hallott Lebed nevet Levediasznak görögösítették, ma már csak nyelvész probléma. Hattyús víznevek meg tömegével jelentek meg orosz földön, de ezeknek a magyar Levédihez semmi köze nincs."
Ez tipikus alter megközelítés, hogy érzelmi alapon szólod le a témát, a középgörög nyelvi változásokat meg nem érted. A többi hattyús víznevek meg pont ugyanannyira lehetnek relevánsak, mint a Libegy. mert pont ugyanannyira nem vezethetők le nyelvészetileg és pont ugyanannyira távol vannak térben és időben Leveditől.
Az internet csodájának hála máris fel tudtam lapozni eme több mint száz éves cikket, amiben számos példa van arra, hogy nem feltétlen így kerül feloldásra a mássalhangzótorlódás, hanem vannak ë-s feloldások is.
Nekem a példák olvasáskor a "rá van csavarintva az a kutya derót" dalrészlet ugrott be egyébként példaként, ahol nem *dorót, nem darót, hanem derót lett a drótból. De ez is létezik (létezett?) dirót alakban is: www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/d-F1C23/drot-F1DF2/
De a magánhangzók tájnyelvi hangzására a dunántúli nyelvjárást is felemlegeti, amire a saját kútfőmből azt az adatot hoznám, hogy amikor a vonat beér Veszprémbe a hangosbemondó (hacsak azóta le nem cserélték) azt mondja: "Vȧszprím, Vȧszprím állomás, gyorsvonat indul (Budapestre, Szombahelyre stb)..."
Horger Antal épp azzal vezeti fel a cikk végén azt, amit te mint kétségest emlegetsz, hogy "most már teljes határozottsággal azt merem állítani"...
Ha már Mátyás, akkor én meg a Gyöngyösi kódexet idézem, a "Néhai való jó Mátyás király" kezdetű részt. Ebben "ÿo mathÿas kÿral" alak szerepel és szerencsére online is megnézhető: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Gyongyosikodex.jpg
Az általad említettből csak nyomtatott átírt változatot találtam, de szívesen megnéznék egy jó felbontású fotót az eredetiről. Mindenesetre nem rossz hivatkozás, azt elismerem, még ha nem is Árpád-korból származik is...
Kajárra én egyébként bedobnék egy újabb ötletet:
A Kadzsár törzsből származó, a dzs->gy->j hangzóváltozást feltételezve.
"The Qajars were one of the original Turkoman Qizilbash tribes that emerged and spread in Asia Minor around tenth and eleventh centuries." en.wikipedia.org/wiki/Qajars_(tribe)
Később ez a törzs iráni uralkodódinasztiát is adott...
@Avatar: Én ezt nem így értem. Tétlezzük fel, hogy a király szónak semmi köze Nagy Károlyhoz, hanem ősi magyar képződmény. Tóth Endre bebizonyította, hogy a szlávoktól nem vehettük át a král szót. Bizonyítékul a veszprémi apácakolostor alapítólevelét hozza fel, ahol az uralkodót kralesnak nevezik. („krales pases Ungrias”). De a Karolus Magnusból történő „kral” származásban is kétséges. „a kral-ból is előbb *karál-nak kellett lennie a magyar ajkon. Az á asszimiláló hatása következtében ebből *kárál alak akart fejlődni, de mivel az á hang az illető nyelvjárás hangrendszerében szokatlan volt, csak a kërál alak fejlődött ki, s ebből keletkezett aztán ë > i hangváltozással előbb a királ, majd pedig mindkettejükből l >ly változással a kërály (vö. NySz. keraV) és király.” – Horger Antal: Király. Magyar Nyelvőr 36. 410-415. o. A 16. század első feléből származik az egyik legkorábbi magyar világi vers, a Geszti László éneke. Ebben olvasható: „Zegen Mathyas kyar vala Bekesegben”. Feltételzem, hogy a nép már Istvánt nem rexnek hívta, hanem kerál/kiár-nak. Ebből lehetett a helynév, amit latin betűkkel így tudtak leírni, hogy: Quiar. Istvánnak meg volt egy comese, akit kujár/kajárnak hívtak, akár a helynévről, akár a „kajabálásról” – mindegy. Később a Kajárok birtokai az urukról kapták a nevüket. (Balatonfőkajár, Kajárpéc stb. )
@nakika: szerepel abban az írásban az is, hogy Kajár István király comes-e volt, így nem lehetett azonos magával a királlyal, bármiből is ered a neve.
Meg még pár más helynév azonosítása alapján is Kajárpéc, nem Szentkirály.
@Avatar: Én nem esek hasra egyetlen haspaskoló szövegétől sem. Pelczéder írásában is említ ilyeneket:
A Kajár személynév etimológiájával kapcsolatban Pais három lehetőséget mutat be: 1. a török eredetű kaj- ’hajlik, görbül; elront, tönkretesz’ igéből való; 2. egy szláv *kujar ’kiáltó’ jelentésű szóból ered; 3. belső keletkezésű, a ’görbülés’ jelentésű vagy a hangkifejező kȧj- igének a névszói származéka. A Kajár Kiss Lajos szerint a kiált ige családjába tartozik. Talán a régi kajálbajál, kajál ’kiabál, kiált’ hangutánzó eredetű igecsaládba tartozik. Pais szerint a kaj- hangutánzó szónak esetleg élhetett *kuj- alakja is a haj ~ huj indulatszó megfeleléséhez hasonlóan. Ezeket a változatokat mind ismertem, mielőtt megfogalmaztam volna a sajátomat.
Végül Pelczéder megállapítja, hogy felvethető még az az elvi lehetőség is – melyet Pais nem vizsgált –, hogy akár a helynév is szolgálhatott a személynév alapjául. Az 1135-ös oklevél alapján tehát lehet, hogy (Balatonfő)kajár a Kajár nevű udvarispánról lett elnevezve, de az udvarispán neve is származhatott az 1086-os oklevél Quiar (Kyar!) helynévből. Ami viszont (szerintem) a kiár/királ/király szóval rokon. Hasonló a helyzet a balog származtatással is. Hasra ütés mindegyik!
Ha már ide irányítottál, itt válaszolok...
Quiar azonosítását valószínűleg eltévesztetted, első olvasásra is Kajár jutott eszembe, lásd Balatonfőkajár, és Kajárpéc. Valószínűleg ez utóbbi szerepel az általad emlegetett oklevélben. Aztán megtaláltam az alábbi írást, ami szerintem feleslegessé teszi, hogy ezt tovább fejtegessem: www.c3.hu/~magyarnyelv/17-2/PelczederK_MNy_17-2.pdf
Hasamra ütve én is tudok etimologizálni:
Haemus, Haimosz -> hamis, "bal" -> Balkán
vagy Hám (Khám, Kám) leszármazottjainak lakóhelye (az ő hatásukra alakult ki a gétáknál a Zalmoxis/Szamolkszész féle egyistenhit, feltámadás, halál utáni élet képzet)
Aztán jöttel a bolgárok, K-Ny-ra haladva a Fekete-tenger felől, és délre, balra kanyarodva alapított államot Aszparukh, így ő lett a bal kán, róla kapta a nevét a terület. A Kárpát medence meg a jobb kán terülte (avarok).
Hogy olyat is bedobjak, ami valószínűleg jobban tetszik neked:
Balkán -> Balkh-ból, azaz Baktriából származó csoport foglalta el a területet, rájuk hivatkoznak krónikáink:
Anonymousnál: Blachij "Azt a földet - mondták - szlovének, bolgárok, blachok és a rómaiak pásztorai lakják." (a románok ősei a rómaiak (bizánciak) pásztorai, de az ÉS alapján nem azonosak a blach-okkal)
Kézainál: Blacki "…a székelyek… a blakokkal együtt a végek hegyeiben nyertek osztályrészt, ezért a blakokkal összeelegyedve, mint mondják, azok betűit is használják."
Mások a bulakok török népére vonatkoztatják ezeket, de akár ők is lehetnek Balkh-i (Baktriai, Korezmi) származásúak, így eredetileg talán nem is török, hanem valamilyen szaka nyelvűek.
Aztán a vlach-ok meg a blach-ok (meg később érkező kunok) összekeveredve adták az oláh-k őseit...
Balog-patak, Balog-völgy, Volga:
Hasadékban folyó víz, lásd még valag (farpofák, nőknél továbbá szeméremdombok közti hasadék), váladék (hasított sebből, vagy épp a "bulából" folyó nedv), Vál-völgy.
Volga és völgy (és Vologya név) hangzásilag simán összekapcsolható, A területen a szlávok előtt finnugor népek éltek, akár olyanok is, akiknek egy része a magyarokba beolvadt, mikor Etelközből arra jártak rabszolgákat gyűjteni.
Moszkva felé van még Ugra folyó is, no meg a Moszkva folyó nevében is ott lehet az obi ugoroknál ismert Mos frátria neve.
Hú, most már a sok hasraütés kezd fájni, inkább egy kis ételt, italt (Itil) juttatok a beleimbe.
Amik belül vannak, és egyébként a bélszövet alapvetően fehér; állatnál, növénynél egyaránt, lásd pl itt a len keresztmetszeti képén: hu.wikipedia.org/wiki/Flo%C3%A9m
Svatopluk, ha ez volna a név hangzása az azt jelentené, hogy szent ezred a név jelentése. Mivel Svatopluk a Metód féléket ki nem állhatta, ezért a szent elnevezés elképzelhetetlen a dél morvák vezérének neveként..
Ha igaz a Cventi bolug hangzás akkor, minden kétséget kizáróan Bal, Bol Bil, mozgás jelzővel van dolgunk.
Emlékezzünk vissza Decse-Bal vezérre decse-dúcse, magyarul vezér jelentésű szó, a Bal pedig nevet jeleöl. Ő lehetett a tribal nép közül való vezér, de én a Bal Balogok vezérének tekintem őt. aki az első században a rómaiak réme volt évekig, hősiessen védte Szár Mize Getusát - Mízek/mézesek/ és Géták /földesek/ királyi városát. Balog névre nincs más elfogadható válasz, Foglalkozás nevek tulajdonsága, hogy elterjednek az egész település hálózatban, kivétel nélkül hol merre található a helység. Balog szintén jelen van az egész K.Medencében. Ez pedig elképzelhetően a Bal vezérnél szolgált besorozott katonák hordták szét az országba amikor vissztértek családjaikhoz. Ismerjük a katonaszolgálatosok kedvenc témáját. Mindig előhozakodnak azzal mi volt amikor ők katonák voltak a Bal vezér cspatában. Így szerezték nevüket mint a bal vezérnél szolgált balogok, vagyis gyalogosok . Ismerjük: "azért járok gyalog mert a nevem Balog" mondókát. Visszatérve a cventobolug névre. Cvento száznak hangzik, akár századot is jelenthet, a Bal vezér pedig ésszecseng a tri bal nevű /Strabón/ nép nevével is és az egész történet a TRIBAL a Dél MORVA, és a mai SZERB nép egy, és ugyanaz.
Javaslatom: Hívjuk ezután Cvento Baldot Bal százados néven. És a Balogh nevet is csak a Bal vezér balogos-gyalogos katonái hordták szét az egész térségben.
Bal, Bol, Bil, mozgás jelző. Billeg, Bolog, Ballag - állandó mozgást jelöl. A Bal a tón is az Állandóan változó vízszint ingadozást jelöli a tó vizén ezért mondjuk, hogy bal a tón.
Tisztelettel, Tardoskeddi B. László
@E.Katolnai: Addig is ajánlom Kovárczy István: A magyar normann kapcsolatokról című írását (Megjelent 1985-ben Genfben A magyar őstörténeti társulás kiadványaként). Itt a vikingekről szólva írja, hogy „853- ban megjelentek az első lovas alakulatok, ettől kezdve nemcsak a partok mentén folynak hadjáratok, hanem a kontinens belsejében is, szoros együttműködésben a vízierőkkel.” máshol: „Rurik 862- ben a magyarokkal összedolgozva megszerzi magának Szászországot, míg a magyarok a bajorokat támadják. Ez a krónikákból is kimutatható első magyar-viking együttműködés”.
A harceljárással kapcsolatban idéz egy svéd történész Stockholmban megjelent művéből ("Vikingatidens Historia" 132. oldal): „Rendkívüli hadgyakorlatuk és fegyelmük legtisztábban a meghátrálásban ( menekülésben ) érvényesül. A meghátrálás, hogy az ellenséget számára előnytelen helyzetbe csalja, minden időben használatos volt, de úgyszólván soha nem sikerült, kivéve a kulturálatlannak elkeresztelt népeket. A taktikai menekülés kizárólag ott eredményes, ahol minden ember tudja a feladatát, különben nagy veszély, hogy az egész semmivé válik. Ez a csel csak az északiaknál, a hunoknál, magyaroknál volt eredményes, ami abszolút seregszervezést tételez fel, ahol mindenki ismeri és ellenőrizni tudja a másikat. Ez adta erejüket a valódi (veszteség nélküli) visszavonuláshoz is, amikor a szétszóródáshoz taktikáját következetesen alkalmazták, kihasználva az erdős terepet, ahol lehetetlen volt őket követni, hogy aztán az előre kijelölt helyen gyülekezzenek. A visszavonulás útján előre sáncokat, erődítményeket emeltek, amelyek közelében a flotta állandó készenlétben volt, hogy a túlerő ellen tengerre szállhassanak...”
A hozzászólás második részéhez a blogomban következő "Találkozások" című esszémet ajánlom, ahol kiderül, hogy kiket találtak Árpádék a KM-ben.
@E.Katolnai: Köszönöm az észrevételt. Valóban nem a 11. századi nyugati vikingekből készültem fel. Örömmel venném, ha E. Katolnai megcsillantaná tudását és ismeretségét arról az időről és területről, amelyről én írok. Ez a 9. század és például a vikingektől a görögökig tartó un. „varég út” lovasságának az összetételéről, fegyverzetéről szólna. A vikingeknek ez a keleti ága találkozhatott a hun utód magyarokkal. Nem kell csodálkozni azon, ha két évszázad múlva, egy teljesen más környezetben (pl. Normandiában) teljesen más fegyverzete lesz a viking lovasságnak, mint a 8-9 sz-ban volt a keleti kalandozásaik során. Itt mégis főleg gyalogosan, hajón közlekedve harcoltak és a lovasság csak a partról követve kiegészítette a hadjáratukat. Ha erről bővebben olvashatnék – rendkívül örülnék. Így a Bayeux-i kárpitot nem tudom itt nem tudom értékelni, de köszönöm!
Sajnálattal olvasom a sok pontatlanságot és spekulációt, ami felkészületlenségre vall. Pl:
„Ebben az időben a normannok lovas hadereje már főként magyarokból állt.” – ha megnézzük a korabeli vagy kicsit későbbi ábrázolásokat, láthatjuk, h a normann lovasoknak semmi köze a turáni lovassághoz. A Bayeux-i kárpiton jól látszik, nem csupán ruhájuk, sisakjuk, de főleg, h minden lovas csak pajzzsal és dárdával van ábrázolva, egynél sincs nyíl, mely oly jellemző volt a turáni lovasságra. A kárpiton látni, h csak a gyalogság rendelkezik nyillal, de Poitiers-i Vilmos vagy Chanson de Roland sem említenek lovas-íjászokat, csak a gyalogosok fegyvereként említik a nyilat. Az Itáliába pofátlankodó normann lovasság szintén nem rendelkezett nyíllal ...
nem szabad szem elől téveszteni, h Árpád-népe régészeti lelete teljes egészében török jellegzetességekkel rendelkezik, és az összes kútfő töröknek mondja Árpád-népét. Nem csak a Bíborban született nevezte őket törököknek, hanem Ibn Rusztán kívül, - aki mudzsgharnak hívta - az összes arab tudósító mind töröknek vallja Árpád népét. Ibn Ruszta kb. 930. írta szerzeményét, ami 40-50 évvel Árpádék megtelepedése utánra esett. Ibn Haukál, és Balkhi 'basdzsirtnak' ill. badzsirtnak mondják azt a népet, melyet Árpád-népével azonosítani lehet. Maszudi ezt a népet 'badzsghid'-nak mondja. Máshol Maszudi a 934-ben a bizánciak ellen vívott csatában a 'magyarokat' türköknek mondja. Idriszi szerint a 'basdzsirtok' az Urálban laknak és nyelvük eltér a besenyőktől.' A nevek mögött lévő Baskír népről Ibn Fadlán és Kásghari világosan megírják, hogy török nép. Árpád török népe Ázsiai eredetéhez kétség sem fér. Ennek tudatában Ibolyka és kollégája még csak nem is utalnak Árpád-népe török eredetére, mert akkor kiderülne 'a Kárpát-medencei idegen nyelvű és származású népei' valójában nem voltak idegenek, és bizony Árpád törökjei bele is olvadtak ebbe a népbe.
Elbeszélések
Elbeszélések
Utolsó kommentek:
ewfsdfewet 2022.04.24. 10:38:48
------------
De igen, a magyart, a germagyart, de ma se, vahnnak a fingárok és a kicsákok, és a dialektusokból összeszart magyar értelmetlensgi magyar nyelv.
Türk és ugor? A magyar nyelv indogermán és germán, hogy jönnek ezeke ide? Sehogy.
A mai magyar, összeszart nemnyelv 70 százalékja germán, ezt rakja a magyar, és vahn egy 15-25 százalékos árja-zátemi-szláv, és vagy egy kevés areális fingár, talán 20 hang, de az se bizta, hogy fingár. a szláv etimológiák többje is nem rakta helytelen, ahogy a török, ahogy a fingár is.
Nyelvileg olyan germán-árja, de azt nem rakja a magyar a magyarból, jövevény. Na egal.
Bejegyzés: Szenzáció?
ewfsdfewet 2022.04.24. 10:28:07
----------------
Magyar az Urált sohase látta. Ugorok? a magyar nyel vindogermán és germán.
Bejegyzés: Szenzáció?
ewfsdfewet 2022.04.24. 10:27:12
-----------------
Na ez ám a micimakcó meséje. A magyarságnak nincs dolga se a türkökkel, se az ugorokkal, hisz germagyarság.
Bejegyzés: Szenzáció?
nakika 2021.12.01. 13:23:10
Bejegyzés: Nak és Peremarton
FrNo90 2021.11.29. 22:56:19
Bejegyzés: Nak és Peremarton
nakika 2021.05.05. 19:23:10
A helytakarékosság miatt beszámoztam a kritizált gondolatokat.
1. Hol volt Lebedia?
Vannak, voltak próbálkozások a megtalálására, de az az igazság, hogy NINCS MEG!
2. Kik éltek Nagy Bulgária helyén, annak felbomlása után?
Van egy történelmi térkép 814-ről, ahol Etelköz területe jól látszik. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/76/Europe_814.jpg
Okorszisz kopán emlékfeliratából van értesülésünk arról, hogy Omurtág kán (814-831) idejében a dunai bolgárok segítséget próbáltak nyújtani a kazárok ellen fellázadt „fekete bolgároknak” (824 körül). Okorszisz kopán ekkor fulladt a Dnyeperbe. L. Gumiljov (1912-1992) szovjet történész úgy vélte, hogy a szeverjánok, elszlávosodott szabirok. Az ő hagyatékuk a VIII-X. századi ún. romni régészeti műveltség. Ők az egyik példája a „szlávvá letteknek”. Egyes kutatók szerint a Dnyeper bal partjának kultúrája az 1. évezred utolsó negyedévében jövevénynek számít. A legtöbben egyetértenek abban, hogy ez a kultúra az idegen törzsek és a helyi lakosság keveredésének eredménye. (Роменско-борщёвская культура. Wikipédia). Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt. A 830. év táján vallási belháború ütött ki a kazárok országában. A lázadásban részt vevő ászik, közelebbről aorszok – arab forrásokban nevük al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – elpártoltak a kazároktól, kavaroknak (καβαροι) nevezték magukat, és csatlakoztak a szabarok egy csoportjához, kik ugyanekkor szakadtak el a kazároktól. A két csoport szövetsége magyar (arab forrásokban al-Maggariya, badzsgird, bajdzsirt, basgird, basgurd stb.) néven írta be magát a történelembe, a bizánciak azonban leginkább csak türköknek (tourkoi) nevezték őket. (Róna-Tas 1997; Бубенок и Радивилов 2004. Wikipédia).
3. "A magyar törzsek beletartoztak a kazár konglomerátumba" Ez eléggé közismert, nem magyarázom.
4. Levédi név eredete. Írásomban részletesen indokoltam
5. A magyarok egy része (Levédi vezetésével) a 9. sz elején már Etelköz területén élt, a feltételezésem szerint.
6. Lybegy folyót a torkolattól a mellékvizeinek forrásáig vettem figyelembe. A folyóról a PVL több helyen is megemlékezik.
7. Valóságban a nyelvi változások nem egyszerre, sokszor „divatszerűen” következnek be, a nyelvészek ezt a folyamatot csak leképezik. Ez történhetett (véleményem szerint) a középgörög időkben a b/v hang változása esetén a császári környezetben.
Bejegyzés: Egyszer volt, hol nem volt egy vajda, kit Levédinek hívtak…
savaz 2021.05.05. 10:52:41
"Ezt a területet azóta sem találta meg senki se. Valószínűleg nem is létezett!"
Egyértelmű, hogy a magyarok korábbi szállásterületét jelülte a szó, olyan meg biztos volt. Tonnányi irodalma van, hogy holl lehet. A legutolsó tudományos elméletek szerint valahol a Volgánál. H a elfogadjuk Konstantin tudósítását, akkor az etelközt jelülő folyóktól, azaza Dnyepertől keletre kellett lennie. Ha meg nem fogadjuk el, akkor Levedi sem létezett.
Logikailag fontos neked a tagadása, mert ha körüljárod a témát, akkor rögtön kiderül, hogy Levedi nem kaphatta a nevét Kijev körül, és ő maga már vezérként vezette népét a Dnyeperhez, ráadásul a nevét is korábban kellett megkapnia, mert akkor nem nevezték volna Levédiának a korábbi szállásterületet. Ezt a kérdést az ellenérvek tárgyalásakor is finoman kikerülöd.
"a magyar törzsek egy része[1] az egykori Nagy Bulgária helyén, az Etelköznek nevezett területen élt, fekete bolgár, alán, szlávvá lett népek környezetében."
Semmilyen bizonyítékod nincs rá, hogy Julianus magyarjain kívül bárhol lettek volna még magyar törzsek. A fekete bulgárok említése is sokkal korábbi a magyarok etelközi tartózkodása idején, és se nekik, se az alánonak nincs abban a korszakban ott régészeti nyoma. Azzal is adós maradtál, hogy ugyan kik lettek szlávvá a már kb 200 éve szláv területek közepén.
"A magyar törzsek beletartoztak a kazár konglomerátumba"
Ez megint egy elavult nézet 3 évig együtt laktak és harcoltak velük, aztán meg befogadták a lázadó kavarokat.
"Ebben a környezetben a magyarok egyik (Konstantin szerint „első”) vezérét, talán a környékbeli származása miatt,
"Hipotézisemet – ha nem is igazolják tények, krónikás feljegyzések – szerintem nem cáfolja egyetlen komoly szakmai érv sem."
Amit elhallgatsz az nem is fogja.
"A magyarok 9. századi régészeti jelenlétét a Dunától a Dnyeperig ma már elég részletesen vizsgálják a magyar és helybélinek számító régészek."
Itt megint nagyvonalúan kihagyod, hogy 830 utánra teszik a megjelenésüket és 890-900 körül már a KM-ben vannak, de Levedi továbbra is a periódus eljéhez tartozik, sőt egészen bztosan az etelközi tartózkodás előtt született és vezérkedett.
"Az természetes, hogy a dombok ezer év múlva is a helyüköd maradtak. De völgyzáró gátakat már az ókorban is építettek. Akár egy terület védelmére, akár gazdasági szempontból. A vízimalmokról, a Lübegyben történő haltenyésztésről szerencsére vannak krónikás adatok."
Völgyzáró gátnak sincs semmi nyoma a környéken, de az sem fért volna ott el, halastóról meg pláne nem neveznek el vezért. Az 1921-ben létesített első haltenyésztő állomás meg a Libegy torkolatánál van két heggyel délebre Kijevtől, ahol összefolyik a tényleg jelentős folyónak számító Dnyeper mocsaras kiöntéseivel. Mégegyszer a Libegy 14 km hosszú vízgyűjtő területe 67 km2 a Dnyeper meg 2200 km a vízgyűjtő területe pedig 504,000 km2
"Hogy Konstantin sznob környezetének már derogált a régi „b” hang és a szláv alattvalóktól hallott Lebed nevet Levediasznak görögösítették, ma már csak nyelvész probléma. Hattyús víznevek meg tömegével jelentek meg orosz földön, de ezeknek a magyar Levédihez semmi köze nincs."
Ez tipikus alter megközelítés, hogy érzelmi alapon szólod le a témát, a középgörög nyelvi változásokat meg nem érted. A többi hattyús víznevek meg pont ugyanannyira lehetnek relevánsak, mint a Libegy. mert pont ugyanannyira nem vezethetők le nyelvészetileg és pont ugyanannyira távol vannak térben és időben Leveditől.
Bejegyzés: Egyszer volt, hol nem volt egy vajda, kit Levédinek hívtak…
nakika 2021.04.17. 13:20:58
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
Avatar 2021.04.17. 09:34:34
Nekem a példák olvasáskor a "rá van csavarintva az a kutya derót" dalrészlet ugrott be egyébként példaként, ahol nem *dorót, nem darót, hanem derót lett a drótból. De ez is létezik (létezett?) dirót alakban is:
www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/d-F1C23/drot-F1DF2/
De a magánhangzók tájnyelvi hangzására a dunántúli nyelvjárást is felemlegeti, amire a saját kútfőmből azt az adatot hoznám, hogy amikor a vonat beér Veszprémbe a hangosbemondó (hacsak azóta le nem cserélték) azt mondja: "Vȧszprím, Vȧszprím állomás, gyorsvonat indul (Budapestre, Szombahelyre stb)..."
Horger Antal épp azzal vezeti fel a cikk végén azt, amit te mint kétségest emlegetsz, hogy "most már teljes határozottsággal azt merem állítani"...
Ha már Mátyás, akkor én meg a Gyöngyösi kódexet idézem, a "Néhai való jó Mátyás király" kezdetű részt. Ebben "ÿo mathÿas kÿral" alak szerepel és szerencsére online is megnézhető:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/37/Gyongyosikodex.jpg
Az általad említettből csak nyomtatott átírt változatot találtam, de szívesen megnéznék egy jó felbontású fotót az eredetiről. Mindenesetre nem rossz hivatkozás, azt elismerem, még ha nem is Árpád-korból származik is...
Kajárra én egyébként bedobnék egy újabb ötletet:
A Kadzsár törzsből származó, a dzs->gy->j hangzóváltozást feltételezve.
"The Qajars were one of the original Turkoman Qizilbash tribes that emerged and spread in Asia Minor around tenth and eleventh centuries."
en.wikipedia.org/wiki/Qajars_(tribe)
Később ez a törzs iráni uralkodódinasztiát is adott...
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
nakika 2021.04.16. 21:55:08
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
Avatar 2021.04.16. 21:16:03
Meg még pár más helynév azonosítása alapján is Kajárpéc, nem Szentkirály.
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
nakika 2021.04.16. 19:07:51
A Kajár személynév etimológiájával kapcsolatban Pais három lehetőséget mutat be: 1. a török eredetű kaj- ’hajlik, görbül; elront, tönkretesz’ igéből való; 2. egy szláv *kujar ’kiáltó’ jelentésű szóból ered; 3. belső keletkezésű, a ’görbülés’ jelentésű vagy a hangkifejező kȧj- igének a névszói származéka. A Kajár Kiss Lajos szerint a kiált ige családjába tartozik. Talán a régi kajálbajál, kajál ’kiabál, kiált’ hangutánzó eredetű igecsaládba tartozik. Pais szerint a kaj- hangutánzó szónak esetleg élhetett *kuj- alakja is a haj ~ huj indulatszó megfeleléséhez hasonlóan. Ezeket a változatokat mind ismertem, mielőtt megfogalmaztam volna a sajátomat.
Végül Pelczéder megállapítja, hogy felvethető még az az elvi lehetőség is – melyet Pais nem vizsgált –, hogy akár a helynév is szolgálhatott a személynév alapjául. Az 1135-ös oklevél alapján tehát lehet, hogy (Balatonfő)kajár a Kajár nevű udvarispánról lett elnevezve, de az udvarispán neve is származhatott az 1086-os oklevél Quiar (Kyar!) helynévből. Ami viszont (szerintem) a kiár/királ/király szóval rokon. Hasonló a helyzet a balog származtatással is. Hasra ütés mindegyik!
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
Avatar 2021.04.16. 12:39:33
Quiar azonosítását valószínűleg eltévesztetted, első olvasásra is Kajár jutott eszembe, lásd Balatonfőkajár, és Kajárpéc. Valószínűleg ez utóbbi szerepel az általad emlegetett oklevélben. Aztán megtaláltam az alábbi írást, ami szerintem feleslegessé teszi, hogy ezt tovább fejtegessem:
www.c3.hu/~magyarnyelv/17-2/PelczederK_MNy_17-2.pdf
Hasamra ütve én is tudok etimologizálni:
Haemus, Haimosz -> hamis, "bal" -> Balkán
vagy Hám (Khám, Kám) leszármazottjainak lakóhelye (az ő hatásukra alakult ki a gétáknál a Zalmoxis/Szamolkszész féle egyistenhit, feltámadás, halál utáni élet képzet)
Aztán jöttel a bolgárok, K-Ny-ra haladva a Fekete-tenger felől, és délre, balra kanyarodva alapított államot Aszparukh, így ő lett a bal kán, róla kapta a nevét a terület. A Kárpát medence meg a jobb kán terülte (avarok).
Hogy olyat is bedobjak, ami valószínűleg jobban tetszik neked:
Balkán -> Balkh-ból, azaz Baktriából származó csoport foglalta el a területet, rájuk hivatkoznak krónikáink:
Anonymousnál: Blachij "Azt a földet - mondták - szlovének, bolgárok, blachok és a rómaiak pásztorai lakják." (a románok ősei a rómaiak (bizánciak) pásztorai, de az ÉS alapján nem azonosak a blach-okkal)
Kézainál: Blacki "…a székelyek… a blakokkal együtt a végek hegyeiben nyertek osztályrészt, ezért a blakokkal összeelegyedve, mint mondják, azok betűit is használják."
Mások a bulakok török népére vonatkoztatják ezeket, de akár ők is lehetnek Balkh-i (Baktriai, Korezmi) származásúak, így eredetileg talán nem is török, hanem valamilyen szaka nyelvűek.
Aztán a vlach-ok meg a blach-ok (meg később érkező kunok) összekeveredve adták az oláh-k őseit...
Balog-patak, Balog-völgy, Volga:
Hasadékban folyó víz, lásd még valag (farpofák, nőknél továbbá szeméremdombok közti hasadék), váladék (hasított sebből, vagy épp a "bulából" folyó nedv), Vál-völgy.
Volga és völgy (és Vologya név) hangzásilag simán összekapcsolható, A területen a szlávok előtt finnugor népek éltek, akár olyanok is, akiknek egy része a magyarokba beolvadt, mikor Etelközből arra jártak rabszolgákat gyűjteni.
Moszkva felé van még Ugra folyó is, no meg a Moszkva folyó nevében is ott lehet az obi ugoroknál ismert Mos frátria neve.
Hú, most már a sok hasraütés kezd fájni, inkább egy kis ételt, italt (Itil) juttatok a beleimbe.
Amik belül vannak, és egyébként a bélszövet alapvetően fehér; állatnál, növénynél egyaránt, lásd pl itt a len keresztmetszeti képén:
hu.wikipedia.org/wiki/Flo%C3%A9m
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
nakika 2019.07.20. 09:48:05
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
Tardoskeddi B. László 2019.01.03. 17:00:27
Ha igaz a Cventi bolug hangzás akkor, minden kétséget kizáróan Bal, Bol Bil, mozgás jelzővel van dolgunk.
Emlékezzünk vissza Decse-Bal vezérre decse-dúcse, magyarul vezér jelentésű szó, a Bal pedig nevet jeleöl. Ő lehetett a tribal nép közül való vezér, de én a Bal Balogok vezérének tekintem őt. aki az első században a rómaiak réme volt évekig, hősiessen védte Szár Mize Getusát - Mízek/mézesek/ és Géták /földesek/ királyi városát. Balog névre nincs más elfogadható válasz, Foglalkozás nevek tulajdonsága, hogy elterjednek az egész település hálózatban, kivétel nélkül hol merre található a helység. Balog szintén jelen van az egész K.Medencében. Ez pedig elképzelhetően a Bal vezérnél szolgált besorozott katonák hordták szét az országba amikor vissztértek családjaikhoz. Ismerjük a katonaszolgálatosok kedvenc témáját. Mindig előhozakodnak azzal mi volt amikor ők katonák voltak a Bal vezér cspatában. Így szerezték nevüket mint a bal vezérnél szolgált balogok, vagyis gyalogosok . Ismerjük: "azért járok gyalog mert a nevem Balog" mondókát. Visszatérve a cventobolug névre. Cvento száznak hangzik, akár századot is jelenthet, a Bal vezér pedig ésszecseng a tri bal nevű /Strabón/ nép nevével is és az egész történet a TRIBAL a Dél MORVA, és a mai SZERB nép egy, és ugyanaz.
Javaslatom: Hívjuk ezután Cvento Baldot Bal százados néven. És a Balogh nevet is csak a Bal vezér balogos-gyalogos katonái hordták szét az egész térségben.
Bal, Bol, Bil, mozgás jelző. Billeg, Bolog, Ballag - állandó mozgást jelöl. A Bal a tón is az Állandóan változó vízszint ingadozást jelöli a tó vizén ezért mondjuk, hogy bal a tón.
Tisztelettel, Tardoskeddi B. László
Bejegyzés: Szvato Bolug -- Szvatopluk?
nakika 2016.08.12. 20:46:01
A harceljárással kapcsolatban idéz egy svéd történész Stockholmban megjelent művéből ("Vikingatidens Historia" 132. oldal): „Rendkívüli hadgyakorlatuk és fegyelmük legtisztábban a meghátrálásban ( menekülésben ) érvényesül. A meghátrálás, hogy az ellenséget számára előnytelen helyzetbe csalja, minden időben használatos volt, de úgyszólván soha nem sikerült, kivéve a kulturálatlannak elkeresztelt népeket. A taktikai menekülés kizárólag ott eredményes, ahol minden ember tudja a feladatát, különben nagy veszély, hogy az egész semmivé válik. Ez a csel csak az északiaknál, a hunoknál, magyaroknál volt eredményes, ami abszolút seregszervezést tételez fel, ahol mindenki ismeri és ellenőrizni tudja a másikat. Ez adta erejüket a valódi (veszteség nélküli) visszavonuláshoz is, amikor a szétszóródáshoz taktikáját következetesen alkalmazták, kihasználva az erdős terepet, ahol lehetetlen volt őket követni, hogy aztán az előre kijelölt helyen gyülekezzenek. A visszavonulás útján előre sáncokat, erődítményeket emeltek, amelyek közelében a flotta állandó készenlétben volt, hogy a túlerő ellen tengerre szállhassanak...”
A hozzászólás második részéhez a blogomban következő "Találkozások" című esszémet ajánlom, ahol kiderül, hogy kiket találtak Árpádék a KM-ben.
Bejegyzés: A magyarok krónikája (9. század)
nakika 2016.08.12. 15:15:05
Bejegyzés: A magyarok krónikája (9. század)
E.Katolnai 2016.08.03. 11:11:02
„Ebben az időben a normannok lovas hadereje már főként magyarokból állt.” – ha megnézzük a korabeli vagy kicsit későbbi ábrázolásokat, láthatjuk, h a normann lovasoknak semmi köze a turáni lovassághoz. A Bayeux-i kárpiton jól látszik, nem csupán ruhájuk, sisakjuk, de főleg, h minden lovas csak pajzzsal és dárdával van ábrázolva, egynél sincs nyíl, mely oly jellemző volt a turáni lovasságra. A kárpiton látni, h csak a gyalogság rendelkezik nyillal, de Poitiers-i Vilmos vagy Chanson de Roland sem említenek lovas-íjászokat, csak a gyalogosok fegyvereként említik a nyilat. Az Itáliába pofátlankodó normann lovasság szintén nem rendelkezett nyíllal ...
nem szabad szem elől téveszteni, h Árpád-népe régészeti lelete teljes egészében török jellegzetességekkel rendelkezik, és az összes kútfő töröknek mondja Árpád-népét. Nem csak a Bíborban született nevezte őket törököknek, hanem Ibn Rusztán kívül, - aki mudzsgharnak hívta - az összes arab tudósító mind töröknek vallja Árpád népét. Ibn Ruszta kb. 930. írta szerzeményét, ami 40-50 évvel Árpádék megtelepedése utánra esett. Ibn Haukál, és Balkhi 'basdzsirtnak' ill. badzsirtnak mondják azt a népet, melyet Árpád-népével azonosítani lehet. Maszudi ezt a népet 'badzsghid'-nak mondja. Máshol Maszudi a 934-ben a bizánciak ellen vívott csatában a 'magyarokat' türköknek mondja. Idriszi szerint a 'basdzsirtok' az Urálban laknak és nyelvük eltér a besenyőktől.' A nevek mögött lévő Baskír népről Ibn Fadlán és Kásghari világosan megírják, hogy török nép. Árpád török népe Ázsiai eredetéhez kétség sem fér. Ennek tudatában Ibolyka és kollégája még csak nem is utalnak Árpád-népe török eredetére, mert akkor kiderülne 'a Kárpát-medencei idegen nyelvű és származású népei' valójában nem voltak idegenek, és bizony Árpád törökjei bele is olvadtak ebbe a népbe.
Bejegyzés: A magyarok krónikája (9. század)